Donald Trump republikánus elnökjelölt a választás esetleges kimeneteléről beszélt az amerikai sajtónak, miután leadta a szavazatát Floridában; a politikus arra számít, hogy fölényes győzelmet fog szerezni Kamala Harris demokrata jelölt fölött, de el fog húzódni a szavazatszámlálás.
Kedd éjszaka zárul a 2024-es amerikai elnökválasztás, a potenciális eredményekről és a Biden-kormány négy évéről beszéltünk a Portfolio Checklist választási különkiadásában Virovácz Péterrel, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzőjével, valamint Szabó Ákossal, a Portfolio Globál rovatának elemzőjével.
Az Egyesült Államok nagy részében már nyitva vannak a szavazóhelyiségek, egyes körzetekben akár rekordmagas részvétel is lehet. A választások természetesen nem zajlanak teljesen komplikációmentesen, megjöttek a hírek különféle, - szerencsére egyelőre kisebb - problémákról.
Hamarosan kiderül, hogy melyik jelölt nyeri az amerikai elnökválasztást. Az előzetes várakozások szerint nagyon szoros lehet a verseny Donald Trump és Kamala Harris között, ám amíg az elmúlt egy hónapban Trump előretörésétől voltak hangosak a hírek, addig a finisben úgy tűnik, hogy Harris számára alakulnak kedvezően a dolgok. Elemzésünkben megnéztük, hogy mit hozhat a befektetéseinknek Trump, illetve Harris győzelme.
Hasonló témákkal is foglalkozunk a november 6-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Jelentkezés és regisztráció itt.
Miközben a közvélemény-kutatók fej-fej melletti küzdelmet jósolnak a mai amerikai elnökválasztásra, a fogadóirodák jelentősen nagyobb esélyt adnak arra, hogy Donald Trump fog nyerni.
Bár ideális esetben már holnap délelőttre tudhatjuk, hogy ki nyerte meg a 2024-es elnökválasztást, van olyan forgatókönyv, mely szerint ismét napokon át fog húzódni a végeredmény összesítése.
Mivel az Egyesült Államokban a szövetségi választásokat is tagállami, illetve megyei szabályok mentén tartják, a FiveThirtyEight és az NBC összegyűjtötte, hogy a győztest eldöntő csatatérállamokban mikor számíthatunk eredményre. Természetesen ez attól is függ, hogy mennyire szorosnak bizonyul végül Donald Trump és Kamala Harris összecsapása, hiszen ha valamelyikük tarolna, ez hamar világossá válhat. Mindazonáltal számos államban változtattak a szavazatszámlálási szabályokon 2020-hoz képest.
Ahogy Oroszország és az ukrajnai háború fontos téma volt az amerikai választási kampány során, úgy Oroszországban (és természetesen Ukrajnában) is fontos téma a novemberi amerikai elnökválasztás, hiszen a háború további fejleményeit jelentősen megváltoztathatja egyik vagy másik amerikai vezető győzelme. Ennek kapcsán érdemes megnézni, a háborút vívó két országban kinek drukkolnak.
Kedden amerikai választópolgárok tízmilliói szavazhatnak majd arról, hogy Kamala Harris vagy Donald Trump vezesse a jövőben a szuperhatalmat. Az amerikai hírszerzés jelentése szerint a kulcsterületeken terjesztenek kétes híreket az oroszok – közölte a Defense One.
Ma fontos választás lesz Amerikai Egyesült Államokban: Donald Trump, a Republikánus Párt és Kamala Harris, a Demokrata Párt jelöltje megmérkőznek egymással az elnöki székért. Ahhoz, hogy az egyik jelölt győzzön, 270 elektori szavazatot kell begyűjtenie az 538-ból. Emellett a 100-ból 34 szenátusi és mind a 435 képviselőházi helyről is döntenek az amerikai választópolgárok. Vegyük sorra a legfontosabb információkat az amerikai elnökválasztás mai menetrendjével kapcsolatosan.
Bombatámadással való fenyegetőzés miatt letartóztattak és vádat emeltek egy szavazóhelyiségben dolgozó önkéntes ellen Georgia államban – értesült a CNN.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsor első részében arról volt szó, mi várható az Egyesült Államok Ukrajnával kapcsolatos politikájában attól függően, hogy Donald Trump vagy Kamala Harris nyeri a keddi elnökválasztást. A témáról Huszák Dánielt, a Portfolio Globál rovatának vezető elemzőjét kérdeztük. Az adás folytatásában a Magyarországgal szemben indított túlzottdeficit-eljárásról volt szó, és arról a frissen megjelent középtávú strukturális tervről, amellyel a magyar kormány az uniós célszintek alá kívánja szorítani a magyar államadósságot, valamint a költségvetési hiányt. Erről Szabó Dánielt, a Portfolio EU-ügyekkel foglalkozó elemzőjét kérdeztük.
Az Egyesült Államok és Kína között az elmúlt években egyre látványosabbá vált a versengés és ez már gyakorlatilag az összes területre kiterjedt. Az amerikai elnökválasztás során most is az egyik kiemelt témát a keleti nagyhatalommal kapcsolatos kemény lépések ígéretei jelentették, ebben talán Donald Trump republikánus elnökjelöltnek sikerült nagyobbakat mondani. A legfontosabb kérdés viszont leginkább az, hogy lesz-e összecsapás a nagyhatalmak között. Erre a kérdésre keressük a választ az elemzésünkben.
Rendkívül kiélezett a küzdelem a Fehér Házért, évtizedek óta nem láttunk olyat, hogy ilyen szoros állást mutassanak a közvélemény-kutatások valamennyi csatatérállamban. A két jelölt között tehát lényegében egy érmedobás dönthet, így hoztunk most öt-öt érvet amellett, hogy Donald Trump, illetve Kamala Harris diadalmaskodhat a holnapi voksoláson.
Hihetetlenül kiélezett meccs lesz a pollok alapján a holnapi amerikai elnökválasztás: a legtöbb kutató szinte fej-fej mellett méri Donald Trump republikánus és Kamala Harris demokrata elnökjelöltet. A csatatér-államokban szinte még csak tippelni sem lehet arról, hogy ki lesz a befutó, olyan szorosak a számok. Ha tökéletesen pontos lenne minden poll (amire még csak matematikai esély sincs), jelen állás szerint amúgy Donald Trump nyerne, nem is kicsit.
A legfrissebb felmérések szerint nagyot javultak Kamala Harris alelnök esélyei az utolsó napokban. Ez a befektetők számára is fontos, hiszen hetek óta próbálja kitalálni a piac, hogyan pozícionálja magát az elnökválasztásra. A mostani közvélemény-kutatási eredmények még v választások előtti véghajrában is felkavarhatják az állóvizet.
A South China Morning Post számolt be arról, hogy a kínai Fudan Egyetem kutatói készítettek egy számítógépes modellt arra vonatkozóan, hogy melyik jelölt nyeri majd nagyobb eséllyel az amerikai elnökválasztást.
Brit közvélemény-kutatók új, fejlett módszertant használnak, amellyel egyelőre Kamala Harris győzelmét vetítik előre az Egyesült Államok elnökválasztásán.
Bár az Egyesült Államokra sokan a "szabadság földjeként" és az egyik legelső, illetve legtöbb ideje fennálló demokratikus országként tekintenek, négyévente, az elnökválasztás alkalmával újra és újra felsejlik, hogy az amerikai választási rendszer modern szemmel nézve számos sajátosságot, kritikusai szerint visszásságot tudhat magáénak. Az egyik ilyen vitatott eleme, ami legutóbb 2016-ban szintén megtörtént, hogy a kevesebb voksot kapó elnökjelölt is győzhet az elektori kollégiumnak hála. Az amerikai rendszer egy másik érdekfeszítő jegyéről ellenben még kevesebb szó esik: az is előfordulhat, hogy az elektori kollégium idén sem Kamala Harrist, sem Donald Trumpot nem hozza ki győztesként.
A New York Times és a Siena College utolsó közvélemény-kutatásai szerint Kamala Harris alelnök új erőt mutat Észak-Karolinában és Georgiában, miközben Donald Trump korábbi elnök Pennsylvaniában elveszítette, Arizonában pedig megtartotta előnyét. A legutóbbi választáson a New York Times/Siena bizonyult a legpontosabbnak, és ha ez lenne az eredmény, akkor Harris lenne az elnök. A már leadott szavazatokban pedig Harris előnye jelentős.
Rengeteg tanulási és fejlődési lehetőséggel várunk.
A Bosch Tech Day-en mutatták be a cég technológiai újításait.
Az éj leple alatt csaptak le.
Európában emelkedést láthatunk.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
Van még tartalék az OTP-sztoriban.
Kapu Tibor személyében 45 év után újra űrhajósa van Magyarországnak.
